A látszólagos tárgyi keresethalmazat problematikája a gyakorló bíró szemszögéből
A felperes keresetében kéri vissza a részletvétel mellett birtokba adott ingatlant, elsődlegesen azért, mert az adásvételi szerződést nem ő írta alá, de ha mégis, akkor másodlagosan azért, mert elállt a szerződéstől a vevő nem fizetése miatt, de ha a vevő mégis fizetett, akkor harmadlagosan azért, mert érvénytelen a szerződés, mivel megtévesztették, de legalábbis megfenyegették. Ez az eshetőleges keresethalmazat nem a szerző képzeletének szüleménye, hanem egy, bírói tapasztalatából merített nem ritkán előforduló eset. Jelen írás keretei között részletesebben is kifejti a témakörrel kapcsolatos álláspontját, ami az új polgári perrendtartás kodifikációja szempontjából is kiemelt szabályozási témakör, különös tekintettel a perkoncentráció, a felek együttműködési kötelezettségének követelményére és az osztott tárgyalási rendszer megoldására.